Hírek & események

Emlékezünk! 70 éve végezték ki Kiss János altábornagyot!


Emlékezünk! 70 éve végezték ki Kiss János altábornagyot!

 

December 8-án, hétfőn, délelőtt 11. órakor Kiss János altábornagy sírjánál tartott megemlékezésen Somogyvári Géza egykori kőszegi katonaiskolai növendék mondott emlékező beszédet. Melyet ide kattintva olvashat!

 

Kiss János altábornagy, poszthumusz vezérezredes
(1883. március 24. Erdőszentgyörgy – 1944. december 8. Budapest)

Erdőszentgyörgyön született, Marosvásárhelyen, majd Kassán tanult a katonai iskolában, innen került a nagyszebeni katonai hadapródiskolába. 1902-ben kezdte meg szolgálatát Kőszegen a császár és királyi 11. önálló vadászzászlóalj tisztjeként. Az első világháborúban, 1917-ben súlyosan megsebesült, aminek következményeként jobb lába merev maradt. A bécsi kórházból századosként került vissza Kőszegre, ahol kinevezték a katonai alreáliskola tanárának. 1919-ben feleségül vette a kőszegi Bakó Ilonát. 1920-ban a 18. ezred kőszegi zászlóaljához került, egy évvel később alezredessé léptették elő. 1925-től az esztergomi 3. kerékpáros zászlóalj megszervezésével bízták meg. 1927-től ezredes, majd a soproni gyalogezred parancsnoka, 1935-től tábornok, 1938-től a honvédség gyalogsági szemlélője és altábornagy. Németellenes beállítottsága miatt nyugdíjba vonult és Kőszegre vonult vissza. Horthy Miklós kormányzó az újvidéki vérengzés perében hadbírónak nevezte ki, a főbűnösök azonban Németországba szöktek, beléptek az SS-be és tábornoki rangot kaptak.
Bajcsy-Zsilinszky Endre 1943-ban, nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter távozásakor, javasolta Horthy Miklós kormányzónak, hogy Kiss Jánost nevezze ki honvédelmi miniszternek, de erre nem került sor. Kiss János 1944-ben memorandumot terjesztett a kormányzó elé, melyben javasolta, hogy a honvédséget csak az ország érdekében használják fel. Az 1944. március 19-i német megszállást követően visszatért Kőszegre.
A nyilas hatalomátvétel után a Bajcsy-Zsilinszky Endre által vezetett Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága felkérte a szervezet katonai vezetésére. Kiss János elfogadta a felkérést, helyettese, egyben vezérkari főnöke, Nagy Jenő ezredes volt. A vezérkar a fővárost négy katonai körzetre osztotta és elkészítette a szovjet csapatokkal való együttműködés és egy budapesti fegyveres felkelés kirobbantásának tervezetét. Céljuk Budapest megkímélése, nyílt várossá nyilvánítása volt. Minthogy felkelést szorgalmaztak, elvetették a kisebb fegyveres és partizánakciókat. A nyilasok Mikulich Tibor páncélos főhadnagy árulása révén leleplezték a szervezkedést. November 22-én Tartsay Vilmos vezérkari százados Andrássy úti lakásán tartott illegális találkozón elfogták.
Kiss Jánost két héten át tartó kínvallatásnak vetették alá, majd a nyilas rögtönítélő bíróság kötél általi halálra ítélte. 1944. december 8-án, Budapesten, a Margit körúti fegyházban kivégezték. Kőszegen, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

 

A Kőszegi Városi Múzeum Kiss János altábornagy személyes tárgyainak bemutatásával emlékezik a magyar antifasiszta mozgalom kiemelkedő harcosára, kivégzésének 70. évfordulóján.
A tárlat a Kőszegi Várkiállításban (Rajnis utca 9.) látogatható nyitva tartási időben.

 

A bemutatott műtárgyakat a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum kölcsönözte!