1 tárgy - 2 hét - 3 kép...

 

Szenátorok asztala

„Városbírói asztalnak” nevezik a bútordarabot, amely évtizedekig állt a várostörténeti kiállításon, holott mérete éppen akkora, hogy a 8 belső tanácsos (szenátor) elfért körülötte. Ennél tárgyalták a város legfontosabb ügyeit, itt hoztak, akár halálos ítéleteket is, a helyi bűnperekben.
Művészettörténeti leírással nem rendelkezünk, de tudjuk róla, hogy diófából készült 1764 tavaszán. Arról sincs tudomásunk, hogy ki lehetett az a kiváló asztalosmester, akitől az ajándékozó Fournier János rendelte.
Az adományozó fura pályát futott be Kőszegen. Johann vagy Jean Fournier, Mária Terézia francia származású testőrhadnagya (hacsérosa), 1861 őszén nyugdíjasként érkezett a városba, a mai Jurisics Miklós tér 9. számú házba költözött. Szinte hihetetlen karrierje csúcsaként a következő tavaszon szenátorrá választották. Nem véletlenül, hiszen az uralkodónő mellett olyan támogatója akadt, mint a kőszegi születésű királyi személynök Szvetics Jakab. A hirtelen emelkedés a város vezetői közül többeknek nem tetszett, mert saját hatalmuk korlátozása mellett a város önkormányzatának megsértését vélték benne, de nyíltan nem mertek fellépni. Kezükre játszott azonban a hadnagy lobbanékony és összeférhetetlen természete. Különböző ügyek miatt több eljárást indítottak ellene, ezek között két házasságtörés is szerepelt. A vádolt nemesi származása és nagybefolyású mentorai miatt teljes sikerre nem számíthattak, de a városon belül elszigetelték. Több éves utóvédharca után Fournier szinte észrevétlenül távozott, házát 1768 körül adta el gr. Batthyány III. Ádámnak.
Talán az utolsó barátságos közeledés a két fél között, éppen ezen asztal kapcsán történt: 1764. április 3-án a tanács köszönetét fejezte ki legújabb tagjának, hogy a régi rozoga bútort újra cserélhették.

/Söptei Imre/

Források:
Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára Kőszegi Fióklevéltár Kőszeg Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek 1763. ápr. 3.
Bariska István - Söptei Imre: A kőszegi Jurisics tér 9. sz. ház története. Kézirat. Kőszeg, 2006.
Söptei Imre: A francia hadnagy szeretői? Jean Fournier szenátor tündöklése és bukása. Kézirat. Kőszeg, 2012.

 

 

Szent Imre-nap - Szent Imre-templom - Szent Imre-szobor 

SanCtVs EMerICVs DVx HVngarIae –
„Szent Imre Magyarország hercege”a szövegbe rejtett kronosztichon szerint a festett szobor 1722-ben állíttatott a főbejárat feletti tört timpanonnal ellátott kisméretű szoborfülkébe. Imre herceg lábainál a magyar és Kőszeg város címere is helyet kapott. Felmerül a kérdés, hogy miért lett az eredetileg protestáns templomnak Árpád-házi királyfi a patrónusa? Talán a magyar nemzetiségű protestánsoktól visszaszerzett ez idő tájt erősen osztrákpárti város magyarságtudatát erősítendőn jelöltek ki magyar szentet a sokáig patrónus nélkül álló templomnak? Talán a jezsuiták behívása volt ilyen befolyással a magyarokra? Talán az egyházközösség, mely a XVIII. század elejére ismét összeszedte erejét szavazás útján, közös döntésből fakadóan választotta Szent Imre pártfogását? Esetleg az 1700-as tűzvész utáni ifjakba vetett bizalom fohászaként fordultak a fiatalok védőszentjéhez, Szent István fiához, Szent Imréhez? A válasz kutatás alatt.

A szokás úgy tartja, hogy államalapító Szent István királynak több gyermeke is született Boldog Gizellával kötött házasságából. A gyermekkori betegségeket azonban csak Imre élte túl. Imre szerény fiatalember volt, tanítója Gellért szerzetes, későbbi püspök. István örököseként nevelte a herceget, aki azonban vadkanvadászat közben halálosan megsebesült. Szentéletű ifjúként liliommal szokták ábrázolni, amely a szelídség, az alázatosság jelképe.

A plébániatemplom névadó szentmiséjét maga a bécsújhelyi püspök, Franz Anton Puchheim celebrálta. Az alkalom egyben köthető lehet Imre születésének 700. évfordulójához is.[1]

1615-18. templomépítés
1673.templom átvétele a protestánsoktól
1697. plébániatemplommá minősül
1700. tűzvész
1703/5. templom névadó szentmise
1722. szobor elhelyezése
1805. ifj. Dorfmaister István Szent Imre hódolata Szűz Mária előtt főoltárképének elhelyezése

Lelepleződött a rejtély:
1697-es Kazó István kánoni vizitációjára és Batthyány 1756-os vizitációjára Söptei Imre hívta fel a figyelmem, melyekből kiderül, hogy egyszerű a templom patrónus szent választásának oka. A megoldás pedig, hogy mivel a plébános nem tudta mikor volt annak egykori felszentelése (honnan is tudta volna, hiszen a protestánsok építették) így a „hitújítóktól” való „visszavétel” ideje környékéről választották a szent ünnepnapját, azaz november 5-ét. Ez a Szent Imre-templom elnevezésének története. 

Felhasznált irodalom:
Dr. Bariska István-Németh Adél: Kőszeg. Panoráma. Magyar városok. Győr.2000.
[1] Söptei Imre kutatásai nyomán.

/Andrási Erika/